A vastag és végbél daganatai hazai viszonyok között a második leggyakoribb daganatféleség 40/45-é felett az életkora emelkedésével gyakorisága egyre emelkedő.
A vastagbél gyulladásos betegségei sem ritkák, bizonyos fajtái ennek 60-é felett már jelentős számban érintik úgy a férfi amint a női lakosságot.
Speciális eredetükben nem teljesen tisztázott gyulladásos vastagbélbetegség a Crohn féle colitis és a fekélyes vastagbélgyulladás (a colitis ulcerosa). Ezek a bélbetegségek elsősorban belgyógyászati gastroenterológiai kezelést igényelnek, sebészi megoldásuk csak szövődmények esetén, sipoly, tályog, szűkület, erősebb vérzés esetén jön szóba. Hosszú időn át való betegségfennállás során rosszindulatú elfajulás készség sem elhanyagolható.
Sokakat érintő – olykor gyulladást okozó – vastagbélbetegség az un divertikulosis, amely nem más mint főként a bal alhasfélben elhelyezkedő leszálló vastagbélen leggyakoribb kis apró néhány mm-es vak tasakocskák akár nagy számban. Bekerülő székletrög abban gyulladást provokálhat, vérzést okozhat, a folyamat ki is lyukadhat, s a többször ismétlődő gyulladások következtében hegesedést szűkületet, székelési nehézséget okozhat. A folyamat alkalmanként hasi görcsöket, lázat székelési nehézséget okozva véteti észre magát. Műtéti megoldása (a kóros bélszakasz eltávolítása) és a bélfolytonosság helyreállítása, csak hagyományos belgyógyászati kezelésre nem reagáló szövődményes esetekben szükséges. A műtét után a folyamat kiújulására nem kell számtani.
A vastagbél jóindulatú daganatai között a polipok a legjelentősebbek és egyben a leggyakoribbak is. Kezdetben apró néhány mm-es kis előemelkedés a bél nyálkahártyájából, azzal a biológiai jellegzetességgel, hogy lassan növekszik, a béltartalom sérti, vérezhet. A bizonyos méretet elért már (20-mm) rosszindulatú elfajulás alakulhat ki benne.
A vastagbél rosszindulatú daganatainak jelentős része kezdetben jószándékuan növekedő polypok talaján képződnek. Minél nagyobb egy polypus és minél közelebb helyezkedik el a végbélnyíláshoz a rosszindulatú elfajulása annál nagyobb valószínűségű . Kimutatásuk rejtett bélvérzés-teszt alapján béltükrözéssel vagy CT-colonographiával történik. Törekedni kell a polypus egyben való endoscopos eltávolítására. A polypus nyél vizsgálata igen fontos, mert ha a polyp-fej részében meg is indult rosszindulatú átalakulás, de a nyél nem érintett daganatosan, akkor megelégedhetünk a polypus egyszerű eltávolításával.
Ha a polypnyél daganatosan érintett, azt a bélszakaszt ahol előfordult sebészileg el kell távolítani egy kisebb szakaszon. Ha a polypus olyan nagyságú, hogy endoscoppal nem lehet már eltávolítani, akkor sebészi eltávolításra, műtétre van szükség. Speciális formája a polipképződésnek az un. familiáris polyposis, amely genetikai hibához kötötten öröklődik, a vastagbél teljes hosszságában száz-számra fordulnak elő kisebb nagyobb polypok, amelyek előbb utóbb daganattá alakulnak. Örökletes hátterét genetikai vérvizsgálattal lehet és kell igazolni. A betegség megoldása mielőbbi felnőttkorban, a vastagbél és végbél teljes eltávolításából áll. Ha a kórkép gyermeken derül ki, a műtétet 15-16 éves korban javasoljuk, mert e felett már a rosszindulatú elfajulás gyakorisága emelkedik.
Speciális eljárással a beteg bélműködése székletürítése-a végbél vékonybéllel való pótlása útján–természetes körülményeiben megőrizhető.
A vastagbél a végbélnyílástól felfelé számítva 16 cm-ig végbél ettől felfelé vastagbél. Az elkülönítés abból ered, hogy más az említett két bélszakasz vérellátása, vénás és nyirokúti elvezetése, amely a daganatterjedésben eltérő sajátosságokban mutatkozik
A vastagbélbetegségek leggyakoribb tünetei: a
- székletszokás megváltozása
- székrekedés
- indokolatlan hasmenés
- hasi puffadás
- görcsök
- nyákos széklet
- véres széklet
- vérszegénység.
Alapvizsgálat a béltükrözés, amely egyben szövettani mintavételre is alkalmat biztosit, amelyet kötelezően el kell végezni. Ezt követik az un. állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek a daganat környezeti és esetleges távoli terjedéséről adnak tájékoztatást. Ez ultrahang, hasi CT végbél daganatos esetén kismedencei MRI vagy végbélen át végzett intrarectalis ultrahang leggyakrabban. A vastagbél daganatai esetén, ha a helyi kiterjedtség engedi – akár igazolunk távoli terjedést (leggyakrabban a májban) akár nem, első lépés a műtét, az elsődleges daganat eltávolítása, majd kiegészítő daganatellenes gyógyszeres kezelés, és ennek megadása után, ha volt áttét, újabb állapotfelmérő vizsgálatokra támaszkodva lehet dönteni a másodlagos elváltozások esetleges további ellátásáról (műtétéről). Végbéldaganatok esetén jobb gyógyeredményekre számíthatunk, ha a műtét előtt sugárkezelést, esetleg daganatellenes gyógyszeres kezeléssel kiegészítve alkalmazunk és a műtétet az előkészítő kezelés befejezése után 4-6 héttel végezzük. Ezzel az eljárással a legmodernebb műtéti technika alkalmazásával a végbéldaganatok 60/65 %-ában a záróizom megőrzésével tudjuk a folyamatot megoldani, s csak alacsony százalékos valószínűséggel szükséges hasi bélkivezetés sztoma képzése.
Szövődmény esetén elsősorban bélelzáródás kialakulása esetén végzett sürgősségi műtétek során is törekszünk az azt okozó szűkítő daganatos bélszakaszt eltávolítani, de olykor a körülmények miatt a bélfolytonosság egyidejű helyreállítására nincs lehetőség, ezért időleges bélkivezetés sztoma képzése lehet kényszer megoldás, amelyet egy második műtéttel lehet megszüntetni. Ha a szűkítő daganatos bélszakaszt nem távolítható el, vagy megkerülő összeköttetés képzésével, elsősorban vastagbéldaganatok esetén, vagy a szűkületet megelőző ép vastagbélszakasszal képzett hasi bélkivezetés, sztoma képzése válhat szükségessé, végbéldaganatok ellátása során.
Ha radicalis műtét végzésére volt lehetőségünk, azaz áttétképződést nem találtunk, hogy szükséges-e műtét után utókezelést adni vagy nem, az a műtéti anyag részletes szövettani feldolgozásából állapítható meg.
Ha szükséges, azt a műtét után 4-6 héttel előnyös megkezdeni. A műtétek altatásban történnek, fizikailag megterhelők, több hetes lábadozási idővel kell számolni. Ha sztoma képzésre volt szükség, a sztoma ellátására specializált nővérszolgálatot, sztomaterapiás nővért veszünk igénybe. A beteg tartós kezelése gondozása és rendszeres állapotfelmérő ellenőrzése szükséges.
Dr. Köves István